Minimálbér összege 2022

Minimálbér 2022

Minimálbér 2022, garantált bérminimum

Aláírták a jövő évi bérmegállapodást. Januártól 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér és 260 ezer forintra a garantált bérminimum. Mindez azt is jelenti, hogy 2022-től magasabb lesz a minimálbér, mint amennyi az átlagbér volt 2010-ben. Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt: van egy robusztus magyar gazdasági növekedés, Európában az egyik legnagyobb, ami mögött komoly munka van.

A bruttó 200 ezer forintos minimálbér és 260 ezer forintos garantált bérminimum azt eredményezi, hogy a munkavállalók nettó bére 2022-ben 21 679, illetve 27 265 forinttal nő – 133 ezer és 172 900 forintra –, miközben az adóterhek nem változnak, a személyi jövedelemadó 15 százalék, a társadalombiztosítási járulék 18,5 százalék marad. Ez azt is jelenti, hogy  a munkavállalóktól nagyobb bevételre számíthat az állam: a minimálbérrel bejelentettektől 56 079 helyett 67 ezer, a garantált bérminimumosoktól 73 365 helyett 87 100 forintot vonnak majd le havonta – derül ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnerének elemzéséből.

A munkavállalók aggódnak, de a Pénzügyminisztérium szerint meglesz a feltétele az újabb  minimálbér-emelésnek 2022 -ben.

A 2022-es minimálbér összege még nem ismert!

A korábbi években így emelkedett a minimálbér összege:

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához

Nettó-bruttó minimálbér korábban:

Minimálbér

30%

30-ad rész

2021.02.01-jétől

167 400 Ft

50 220 Ft

1 674 Ft

2020.01.01-2021.01.31.

161 000 Ft

48 300 Ft

1 610 Ft

2019.01.01-2019.12.31.

149 000 Ft

44 700 Ft

1 490 Ft

2018.01.01-2018.12.31.

138 000 Ft

41 400 Ft

1 380 Ft

2017.01.01-2017.12.31.

127. 500 Ft

38 250 Ft

1 275 Ft

2016.01.01-2016.12.31.

111 000 Ft

33 300 Ft

1 110 Ft

2015.01.01-2015.12.31.

105 000 Ft

31 500 Ft

1 050 Ft

 




2011. január 1-jétől a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell alapul venni.

Társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének megállapításához

A minimálbér összege

30-ad része

2021.02.01-jétől

167 400 Ft

5 580 Ft

2020.01.01-2021.01.31.

161 000 Ft

5 366,66 Ft

2019.01.01-2019.12.31.

149 000 Ft

4 966,66 Ft

2018.01.01-2018.12.31.

138 000 Ft

4 600 Ft

2017.01.01-2017.12.31.

127 500 Ft

4 250 Ft

2016.01.01-2016.12.31.

111 000 Ft

3 700 Ft

2015.01.01-2015.12.31.

105 000 Ft

3 500 Ft

 

Minimum-járulékalap összege
2011.01.01-jétől*

tárgyhónap első napján érvényes minimálbér/garantált bérminimum

 

*Ha a biztosított egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a biztosított társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér helyett a garantált bérminimum alapján kell a járulékokat megállapítani.

A garantált bérminimum összege

Havi összege*

30-ad része

2021.02.01-jétől

219 000 Ft

7 300 Ft

2020.01.01-2021.01.31.

210 600 Ft

7 020 Ft

2019.01.01-2019.12.31.

195 000 Ft

6 500 Ft

2018.01.01-2018.12.31.

180 500 Ft

6 016,66 Ft

2017.01.01-2017.12.31.

161 000 Ft

5 366,66 Ft

2016.01.01-2016.12.31.

129 000 Ft

4 300 Ft

2015.01.01-2015.12.31.

122 000 Ft

4 066,66 Ft

 

*a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónál teljes munkaidő teljesítése esetén a garantált bérminimumot kell alkalmazni. Forrás




Minimálbér 2022: kinek emelik?

Azokban az esetekben a fizetési kötelezettségeknél viszont, ahol az adószabály szerint a kötelezettség alapja az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, és a megemelt minimálbérrel számolva a kötelezettség növekedne, ott viszont a megemelt minimálbért a kötelezettség alapjának megállapításánál nem kell alkalmazni. A Minimálbér 2022 -ben tovább fog emelkedni, hiszen a gazdaság jól teljesít.

Mikor lehet a magasabb összegű minimálbér összeggel számolni 2022 -ben?

Személyi jövedelemadó

  • a személyi kedvezmény havi összegének kiszámításakor már 2021 januárban is a 167 400 forint egyharmada vehető figyelembe száz forintra kerekítve (55 800 forint),
  • a mezőgazdasági őstermelőknél, adóbevallás nyilatkoznál kell bevallani
    • az adómentes őstermelői bevétel éves összege magasabb lesz 2021-ben (1 004 400 forint),
    • az átalányadózásra vonatkozó éves bevételi értékhatár is magasabb összegben állapítható meg (20 088 000 forint), és
    • az átalányadózó őstermelőknek is magasabb összegben (1 004 400 forintban) lesz adómentes az átalányban megállapított jövedelme,
  • a kifizető csekély értékű ajándékot évi 16 740 forint értékben adhat egyes meghatározott juttatásként,
  • a szakszervezet béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást évi 167 400 forint, a szövetkezet a tagjainak nem pénzben nyújtható béren kívüli juttatást évi 83 700 forint, összegben adhat,
  • a távmunkavégzés után a veszélyhelyzetben igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege már 2021. januárban is legfeljebb 16 740 forint lehet. Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában töltött napokkal arányos része számolható el.

A kisebbek érzik a legjobban

A mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak sem jelent óriási pénzügyi kihívást a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező megemeléséből adódó bérköltség – vélik egybehangzóan a Magyar Nemzet által megkérdezett képviseletek.

A vállalkozói szervezetek ugyanakkor rámutattak: azokon a területeken, amelyeket közvetlenül érint a korlátozás, illetve közvetve komoly kiesést jelent nekik a lassan egy éve a mindennapjainkat meghatározó világjárvány, természetesen nem hiány­zott a megemelendő bérköltség.

A munkahelyek döntő többségét adó kisvállalkozások többségénél ugyanakkor nem ez a jellemző.

A kormány az elmúlt hónapokban ráadásul jelentős segítséget nyújtott a legkisebbeknek: a bértámogatási programok, az adókedvezmények és az iparűzési adó mérséklése is könnyítik a kötelező legkisebb keresetek emelésével a stabil működést.

A szakszervezetek megkeresésünkre arra hívták fel a figyelmet, hogy sok területen továbbra is munkaerőhiány van. A minimálbérek emelése érdemben érinti a kölcsönzött munkaerőt, ezt a fajta foglalkoztatást pedig általában a nagyvállalatok veszik igénybe.

A kkv-knak is bért kell emel­niük ahhoz, hogy megtartsák a munkaerőt.

A versenyszférában rá­adásul általában nagyobb béremeléseket hajtottak végre a vállalatok, mint a minimálbérek négyszázalékos emelése. A cégeknél átlagosan nyolc-kilenc százalékos bérfelzárkóztatás várható idén.

Vállalatmérettől függően a nagyobb cégek tíz százalék környékén is emelnek a bruttó fizetéseken, míg a kisebbek jellemzően öt-hat százalékkal növelik a kereseteket.

300 EZER Ft személyi hitel 5 perc alatt bárlistásoknak is, kattintson!