Családi pótlék feltételei 2020-tól

Családi pótlék feltételei 2020-tól

Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás

Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.

nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező – a feltételek fennállása esetén.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásra jogosult:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
  • a nevelőszülő, a gyám,
  • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
  • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

A köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

  1. a) mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. Családi pótlék feltételei 2020-tól

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Iskoláztatási támogatás (Cst. 8. §) iránti kérelmet a következő ügyfelek nyújthatnak be:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
  • a nevelőszülő, a gyám
  • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték
  • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  • a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
  • a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki köznevelési intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és

  • akinek mindkét szülője elhunyt,
  • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
  • aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
  • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
  • aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban,
  • a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

Kit kell saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?

A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki

  1. a) a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,
  2. b) akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy
  3. c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

Ki minősül tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek?

Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos:

  1. a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek,aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön jogszabály a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A 18. év alatti gyermek betegségét  ezen rendelet melléklete szerinti Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekrőlelnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézményszakorvosa állítja ki két példányban.
  2. b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy,aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakértői szerve, másodfokon a másodfokú orvosszakértői bizottság vizsgálja és igazolja, amelyről szakvéleményt ad ki.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását – a külön jogszabályban előírtak szerint – igazolták.

A 18. életévét betöltött, köznevelési intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az ügyfél a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek köznevelési intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén – a 23. életévét betölti.

Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától 16. és 18. életév közötti gyermek esetén az is jogosult nevelési ellátásra, aki súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és az önkiszolgálási képessége hiányzik. Az erre vonatkozó orvosi igazolást a gyermeket kezelő szakorvos adja ki, az előírt formanyomtatványon. A kezelőorvos az igazolást akkor állítja ki, ha a gyermek állapotában annak nagykorúságáig kedvező változás nem várható.

Fogyatékossági támogatásban részesülő személy nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban, ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli személy vagy rá tekintettel más személy magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Kiskorú szülő jogosult lehet-e családi pótlékra?

Kiskorú szülő esetén, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani, az igényt azonban törvényes képviselőjének kell benyújtani.

16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?

családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra.

Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki az ügyfél háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ezekben az esetekben az ügyfélnek a gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát köznevelési intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói jogviszony igazolással igazolhatja. A jogviszony fennállását a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.

Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására?

Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti kérelemhez csatolni a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.

Mit jelent  a családi pótlék természetben történő folyósítása?

A Cst. 6.§ rendelkezik a családi pótlék természetben történő folyósításáról. Emellett a Gyvt. tartalmazza a természetben nyújtható családi pótlékra vonatkozó részletes szabályokat.

A természetbeni folyósítás azt jelenti, hogy a Kincstár a családi pótlék természetben folyósított összegét a kormányhivatal által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási számlára utalja át, tehát az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg. Az átutalt családi pótlék összegből a gyámhivatal által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint – a gyámhivatal által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint – természetben nyújtja a gyermek után járó családi pótlékot az ügyfél részére.

A családi pótlék természetbeni folyósításának „speciális esete” az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése (Cst. 15. §).

Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor – ennek szankciójaként – az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanóra után az illetékes gyámhivatal kötelezettsége a gyermek védelembe vételét elrendelni, és az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményezi.

Mikor kell szüneteltetni a családi pótlék folyósítását?

Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:

  1. a) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam állampolgárával.
  2. b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

Szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet. A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.

Milyen bejelentési kötelezettsége van az ellátásban részesülőnek?

A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban be kell jelenteni:

  1. a) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
  2. b) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
  3. c) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
  4. d) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
  5. e) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
  6. f) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
  7. g) az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
  8. h) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
  9. i) az Európai Unió tagállamában vagy EGT-tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
  10. j) az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást, továbbá – ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be – a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

A családi pótlék iránti kérelem benyújtásához milyen nyomtatványok igazolások szükségesek?

A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, a szociális intézmény vezetője a családi pótlék megállapítása iránti kérelmet „Kérelem családi pótlék megállapítására intézményi elhelyezés esetén” elnevezésű nyomtatványon, míg az előző körbe nem tartozó személyek a „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.

A kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok egyszerű másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol az megengedett, azok bemutatása. Egyszerű másolatra az ügyfél aláírása szükséges arra, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. Lehetőleg eredetben kérjük csatolni a gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást, illetve a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást.

Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait

– érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány ( pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával kell igazolni.

A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

  • a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával
  • a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával
  • a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
  • az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával

igazolja.

Amennyiben a gyermek, aki után igénylik az ellátást már nem tanköteles korú, de köznevelési intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell azIgazolás tanulói jogviszony fennállásáról elnevezésű nyomtatványon.

Amennyiben a gyermek, aki után a családi pótlék megállapítását kérik tartósan beteg (súlyosan fogyatékos) csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló ESzCsM rendelet szerinti igazolást. (Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről)

(Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét a lakcím szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal felé bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben  történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.)

A családi pótlék iránti kérelmet elbíráló szerv: amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz (Családtámogatási kifizetőhelyek: a Honvédelmi Minisztérium, az Országgyűlés Hivatala).

Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak – írja a Kincstár.

 

Kapcsolódó:

1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §. (1) bekezdés 69 kB
Családi pótlék kérelem intézményi elhelyezés esetén.pdf 161 kB

Minimálbér, garantált bérminimum, fizetések 2020: ennyivel nőhetnek a nettó-bruttó bérek:

Minimálbér, garantált bérminimum, fizetések 2020:

>>> ennyivel nőhetnek a nettó-bruttó bérek:

2020-ban további 8-8%-al emelkedik 2019-hez képest a minimálbér és a garantált bérminimum összege is.

A 2020-ra érvényes minimálbér-emelésről már 2018 végén megállapodás született a 2019-es minimálbér-emeléssel egy időben, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán.

2020-ban a minimálbér bruttó összege 160 920 forint lesz.

A nettója pedig: 107 ezer forint. (Családi adókedvezmény nélkül.)

A garantált bérminimum bruttó összege: 210 600 forint lesz.

Mennyivel nőhetnek a fizetések jövőre?

A jegybank inflációs jelentése szerint jövőre 8,5, egy évvel később 8 százalékkal nőhetnek a bruttó fizetések. Ha így lesz, akkor 2021-ben a bruttó átlagbér közel 430 ezer forint lehet. A következő években is folytatódhat a tempós béremelkedést a jegybank csütörtökön megjelent inflációs jelentésében szereplő prognózis szerint.

A bruttó átlagbér az idén 10,5 százalékkal növekedhet, ez jövőre újabb 8,5 százalékos többlet követheti, majd 2021-ben 8 százalékos emelkedés várható.

Amennyiben a jegybanki előrejelzés beválik, akkor a 2018-as közel 330 ezer forintos bruttó átlagfizetés ebben az évben 365 ezer forint lehet éves átlagban. 2020-ban megközelítheti a 400 ezer forintos szintet, egész pontosan 395 577 forint lehet. Egy évvel később pedig 430 forint közelében juthat az átlagos bruttó.

Mennyi lehet 2020-ban az átlagos bruttó?
Fizetések 2019 2020 2021
Bruttó átlagkereset 364 587 395 577 427 223
Nettó átlagkereset 242 450 263 059 284 103
Forrás: MNB, Buksza-számítás

Azt, hogy a nettó pontosan mennyi lesz, nehéz megjósolni, hiszen a következő időszakban megjelenő adószabályok módosíthatják. Ha feltételezzük, hogy ugyanúgy maradnak az arányok, mint 2018-ban, akkor 2020-ban a kedvezmények nélküli átlagos nettó meghaladhatja a 269 ezer forintot, 2021-ben pedig 284 ezer forint fölé kerülhet.

Ez a kormány továbbra is az adócsökkentés kormánya kíván maradni, ezért fontos feladatnak tekinti a munkát terhelő adók további csökkentését – mondta a miniszter.

Varga Mihály felidézte, hogy 2010-hez képest a minimálbér bruttó értéke megduplázódott. A következő években pedig a minimálbér összege tovább fog emelkedni majd…tette hozzá.

Nyugdíjprémium 2020: mutatjuk, ekkora lesz a nyugdíjprémium >>>

Nyugdíjprémium 2020: mutatjuk, ekkora lesz a nyugdíjprémium >>>

A 2020-as költségvetés a családok támogatásának költségvetése, amelynek fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentben kedden, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét írja a Hitelfórum.

A büdzsé négy fő pillérének nevezte:

  1. a családok támogatásának növelését,
  2. a gazdaságvédelmi akciótervet,
  3. a tovább csökkenő adókat
  4. a tovább bővülő biztonsági kiadásokat.

Varga Mihály szerint nullszaldós lehet a jövő évi költségvetés, a gazdaság 4 százalékkal bővülhet, a hiány 1 százalékos lehet. Az államadósság 66 százalékra csökkenhet jövő év végére.

A gazdasági növekedés várhatóan ismét lehetővé teszi a nyugdíjprémiumok kifizetését. Ennek mértéke 2,8 százalékos lehet, mert ennyi lesz a várható infláció is. Varga szerint a költségvetésbe már bele is számolták a nyugdíjprémiumok kifizetéséhez szükséges pénz.

Jövőre csaknem 224 milliárd forinttal emelkedik a családok támogatása, a gazdaságvédelmi akcióterv pedig mintegy 500 milliárd forintos segítséget jelent a gazdaság szereplőinek, miközben tovább csökkenek az adók és tovább nőnek a biztonsági kiadások – mondta Varga Mihály a Blikknek.

Hozzátette, a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget szolgálja, hogy ez az ötödik év, amikor tavasszal nyújtják be a költségvetést, így mindenki fél évvel korábban ismerheti meg a következő évi kormányzati terveket.

Nagyszülői gyed részletei 2020!!! A kormány benyújtotta a parlamentnek a nagyszülői gyermekgondozási díj (gyed) bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat

Nagyszülői gyed részletei 2020!!! A kormány benyújtotta a parlamentnek a nagyszülői gyermekgondozási díj (gyed) bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat!!!

A kormány benyújtotta a parlamentnek a nagyszülői gyermekgondozási díj (gyed) bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat, amelyek elfogadása esetén 2020 januárjától vehetik igénybe a nem nyugdíjas nagyszülők unokáik után a gyermekgondozási díjat. A kormány elgondolása szerint azzal, hogy a nagyszülők maradnak otthon a gyerek kétéves – ikrek esetén hároméves – koráig, segíthetik a szülők (az anya) minél hamarabbi visszatérését a munkába.

A nagyszülőnek – hasonlóan a szülőkhöz – akkor jár a gyed, ha az igénylés előtti két évben legalább 365 napon keresztül biztosított volt, és keresőtevékenységet folytat.

A nagyszülő csak abban az esetben igényelheti az ellátást, ha a gyermek(ek) mindkét szülője – egyedülállók esetében termesztésen csak az egyik szülő – keresőtevékenységet folytat, és írásban hozzájárult a nagyszülő gyedigényléséhez. Ez feltehetőleg nem lesz bonyolult, mert a végrehajtási rendeletek tartalmazni fogják azokat a formanyomtatványokat, amelyeken minden érintett egy lapon nyilatkozhat.

Nem jár viszont ellátás, ha a nagyszülő nyugdíjas, vagy ha még dolgozik és fenntartaná az állását. Ez alól kivétel csak az otthon végzett munka lesz. Szintén nem jár gyed az általános szabályok szerint, ha a gyermek már bölcsődés vagy óvodás.

A törvényjavaslat elfogadása június végére várható. Hatálybalépését viszont 2020 januárjára időzíti a kormányjavaslat, így az ellátást ezt követően lehet igényelni. A gyed biztosítási jogviszony alapján jár, összege az előző évi átlagbér 70 százaléka, a maximum a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, ami az idén havi 208,6 ezer forint. Az ellátás összegéből 10 százalék nyugdíjjárulékot és 15 százalékos szja-előleget vonnak le, így viszont a gyed ideje is jogszerző időnek számít a nyugdíj szempontjából, vagyis növeli a munkában töltött időt.

Kisbaba született a családba??? Ezeket kell elintézni >>>

Kisbaba született a családba??? Ezeket kell elintézni >>>

Mi az, amire feltétlenül figyelnünk kell, ha kisbaba érkezett a családba?

Mit, mikor és hol kell intéznünk, ha kisbaba születik?
Az alábbi táblázatban foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat:

Az okmányügyek intézésén túl még az alábbi intézni valókra érdemes odafigyelni:

Itt a pályázat INGYENES, 100%-ban támogatott KAZÁNCSERÉRE! Önnek 1 forintjába sem kerül!!! ITT jelentkezhet :

Itt a pályázat INGYENES, 100%-ban támogatott KAZÁNCSERÉRE! Önnek 1 forintjába sem kerül!!! ITT jelentkezhet :

A fűtésrendszer korszerűsítésére írt ki pályázatot a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) – jelentette be Somogyi Soós Anita, a szervezet munkatársa szombaton az M1 csatornán az MTI szerint.

Meleg otthon – boldog család címmel hirdetünk felhívást, melyre családok jelentkezését várjuk!

A Fiatal Családosok Klubja évek óta azon dolgozik, hogy felmérje a családok igényeit, hatékony segítséget nyújtson azoknak, akik rászorulnak. Számos projekt fűződik már a FICSAK nevéhez, melyekre büszkék vagyunk. Partnereink és támogatóink idén is nagy lelkesedéssel segítenek nekünk, hogy boldogabbá, könnyebbé tegyük a családok életét, mindennapjait.

Ehhez kapcsolódva idén tavasszal elindul egy nagyszabású pályázat, mely során havi egy család fűtésének korszerűsítését biztosítjuk majd.

A kiválasztott családoknak régi elavult, vagy elromlott gázkészülék helyére egy modern, kondenzációs kazánt szerel majd fel térítésmentesen az Innova Bau Kft. csapata egy előzetes felmérést követően.

Fontos, hogy a cserét követően olyan tüzelőberendezések kerülnek majd a családok otthonába, amelyek gazdaságosabb működésűek és környezetkímélők.

A családok szempontjából egy ilyen modern kazán, lehetőséget biztosít egy olcsóbb, hatékonyabb, komfortosabb és biztonságosabb fűtési, és melegvíz ellátó rendszerhez, ahol nem kell tartani a szénmonoxid mérgezéstől és az egyéb üzemeltetési hátrányoktól.

Tehát a kazáncserével a családok biztonságot, megbízhatóságot és megtakarítást nyernek.

Olyan családok jelentkezésére számítunk, akik számára önerőből nem lenne lehetséges egy ilyen csere. Az új kazán bekötésével járó engedélyek beszerzését is vállalja a cég, akik idén több család számára is szeretnék biztosítani ezt a lehetőséget.

A támogatott családok számára ez a megoldás költséghatékonyabbá teszi majd a fűtést, valamint biztonságosabbá is válik otthonuk, hisz a régi elavult, gazdaságtalan fűtési rendszerek általában már nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak.

Amennyiben úgy érzi, az Ön otthona és családja lenne a legmegfelelőbb, kérjük jelentkezzen!

A pályázatra jelentkező családok közül a FICSAK és az InnovaBau Kft. vezetői választják ki azokat, akik részesülnek a támogatásban.

4 ezer forintos kedvezményt kap VILLANYSZÁMLÁJÁBÓL, ha ezt elintézni!

4 ezer forintos kedvezményt kap VILLANYSZÁMLÁJÁBÓL, ha ezt elintézni!

ÚJDONSÁG! Azonnali 4 ezer forintos kedvezményt kap VILLANYSZÁMLÁJÁBÓL, ha ezt elintézni!

Az NKM Áramszolgáltató Zrt.
„Csatlakozzon hozzánk 2019.03.18. – 2019.05.31.”
nyereményjáték

A promóciós időszakban teljesíti a 2. pontban meghatározott feltételeket és esetében
nem áll fenn valamely, a jelen részvételi- és játékszabályzat szerinti kizáró ok (lsd. 5.
pont), a következő garantált nyereményben részesül:

– papír alapú számlázási mód választása esetén egyszeri 2.000 Ft, azaz kétezer forint bruttó
összegű áramdíj jóváírás*
– elektronikus számlázási mód választása esetén egyszeri 4.000 Ft, azaz négyezer forint bruttó
összegű áramdíj jóváírás*

*Az áramdíj jóváírás, mint garantált nyeremény egyösszegben kerül jóváírásra a Játékosnak
az NKM Áramszolgáltató Zrt.-nél vezetett – felhasználó azonosítóhoz tartozó – szerződéses
folyószámláján. Az NKM Áramszolgáltató Zrt. a garantált nyereményt a nyertesek havi
áramszámlájában, az áramszámla teljes összegének erejéig jóváírja mindaddig, amíg a
nyeremény teljes körűen felhasználásra nem kerül. Az áramdíj jóváírás csak a sorsolást
követő 10. munkanap után kiállított áramszámlában szereplő díjak jóváírására használható fel,
annak összege sem bankszámlára utalással, sem postai úton nem fizethető ki.
3.2. Sorsolás útján kiosztott nyeremények
Mindazon, a nyereményjátékban részt vevő Játékosok között, akik a promóciós időszakban
teljesítik a 2. pontban meghatározott feltételeket és esetükben nem áll fenn valamely, a
jelen részvételi- és játékszabályzat szerinti kizáró ok (lsd. 5. pont), a következő
nyereményeket sorsoljuk ki:
2019. március 18. – 2019. március 31. időszakban érvényesen létrejött és hatályos Egyetemes
szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárlási szerződést kötöttek között:
 3 db okos óra
 3 db 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint értékű vásárlási utalvány.
2019. április 1. – 2019. április 30. időszakban érvényesen létrejött és hatályos Egyetemes
szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárlási szerződést kötöttek között:
 4 db okos óra
 3 db 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint értékű vásárlási utalvány.
2019. május 1. – 2019. május 31. időszakban érvényesen létrejött és hatályos Egyetemes
szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárlási szerződést kötöttek között:
 4 db okos óra
 3 db 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint értékű vásárlási utalvány.
2019. március 18. – 2019. május 31. időszakban érvényesen létrejött és hatályos Egyetemes
szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárlási szerződést kötöttek között:
 3 db elektromos roller
Amennyiben egy Játékos több felhasználási hellyel is rendelkezik, annyi felhasználási hellyel
vesz részt a nyereményjátékban, amennyi darab felhasználási helyre érvényesen létrejött és
hatályos Egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárlási szerződést
kötött.

A nyereményjátékban résztvevő Játékos ugyanakkor kifejezetten tudomásul veszi, hogy
abban az esetben, ha az NKM Áramszolgáltató Zrt.-vel megkötött Egyetemes szolgáltatás
keretében történő villamosenergia-vásárlási szerződését felmondja, és nem köt más
ingatlanra szerződést az NKM Áramszolgáltató Zrt.-vel, a nyeremény áramszámlában történő
jóváírására, továbbá kisorsolás esetén a 3.2. pontban meghatározott nyeremények átvételére
a szerződés felmondását követően nincs mód. Így az NKM Áramszolgáltató Zrt.-vel fennálló
villamosenergia ellátási jogviszonya megszüntetésével a nyertes a részére még jóvá nem írt,
illetve ki nem fizetett nyereményösszegről, továbbá át nem adott nyereményről véglegesen és
visszavonhatatlanul, mindenfajta kártérítési, kártalanítási, megtérítési stb. igény nélkül
lemond.
Az áramszámla jóváírás nyeremény másra nem átruházható, az áramszámla jóváírás, az
utalvány és a tárgyi nyeremény készpénzre nem váltható.
A nyereményekkel kapcsolatos valamennyi járulékos adót és egyéb közterhet az NKM
Áramszolgáltató Zrt. viseli.
3.3. Választható kedvezmény
A nyereményjátékban részt vevő Játékos, aki a promóciós időszakban teljesíti a 2. pontban
meghatározott feltételeket és esetében nem áll fenn valamely, a jelen részvételi- és
játékszabályzat szerinti kizáró ok (lsd. 5. pont), jogosult arra, hogy hozzájárulása esetén
további választható kedvezményben részesüljön.
Otthon szolgáltatás: A Játékos – kifejezett hozzájáruló nyilatkozata esetén – az Europ
Assistance Irish Branch biztosító közreműködésével OtthonSOS Plusz háztartási
vészelhárítási biztosítási szolgáltatást VAGY a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. biztosító
közreműködésével Otthon Gondoskodás Családi Balesetbiztosítás Extra csomag
szolgáltatást vehet igénybe, oly módon, hogy a választható kedvezményt igénybe vevő
Játékos részére az NKM Áramszolgáltató Zrt. 25%-os díjkedvezményt az éves biztosítási
díjból. Ezt olyan formában teszi, hogy az első 3 hónap díjmentes, a fennmaradó 9 hónapban
pedig teljes díjat fizet az ügyfél. A biztosítási szerződés a hatálybalépést követően bármikor
felmondható.
A kiválasztott szolgáltatás kockázatviselésének legkorábbi időpontja a tényleges vételezés
megkezdését követő hónap első napja. A választott biztosítási szolgáltatásról a Játékos
minden esetben, a szolgáltatás megrendelését követően írásos tájékoztatást kap.
4. A nyertesek kisorsolása, a nyertesek értesítése
A játék nyerteseit közjegyző jelenlétében, online sorsolással sorsoljuk ki az alábbi
időpontokban:
2019. április 12.
1
2019. május 6.
2019. június 10.
A sorsolások helyszíne: NKM Áramszolgáltató Zrt. székhelye: 6720 Szeged, Klauzál tér 9.

1 A sorsolás időpontja 2019. április 8. napjáról 2019. április 12. napjára változott.
A Szervező a sorsolások alkalmával nyereménytípusonként 3 (három) tartalék nyertest sorsol
ki. A tartalék nyertesek sorsolásának módja, helye és ideje megegyezik a nyertesek
sorsolásával. A tartalék nyertesek a kihúzás sorrendjében válnak jogosulttá a nyereményre
abban az esetben, ha a sorrendben az adott tartalék nyertes előtt levő bármely nyertes/tartalék
nyertes bármely – jelen részvételi- és játékszabályzatban megjelölt – feltételnek nem felel meg
és a nyereménysorsolásból kizárásra kerül, illetve a nyeremény átvételére a sorsolást követő
60 napon belül nem jelentkezik.
A nyereménysorsolást követően a Szervező e-mailben, telefonon, vagy postai levél útján
felveszi a nyertes Játékossal a kapcsolatot a szerződésben megadott fenti elérhetőségek
egyikén, legkésőbb a sorsolást követő 10 munkanapon belül. A nyertesek nevét és
lakóhelyének városnevét Szervező közzéteszi a www.nkmaram.hu/nyertesek oldalon.
A 3. pont szerinti nyeremények átadása
A nyertes a nyereményt a kapcsolatfelvételt követően egyeztetett NKM Áramszolgáltató Zrt.
ügyfélszolgálati irodában veheti át a sorsolástól számított 60 napon belül. Az átadás-átvételről
a Szervező jegyzőkönyvet készít, amelyben a nyeremény átvételét és az átvétel időpontját a
nyertes aláírásával igazolja. A nyeremény átvételével járó esetleges utazási költségek a
nyertest terhelik.
A garantált nyeremények átadása az áramszámlában történő jóváírás formájában történik a
3.1. pontban részletesen meghatározottak szerint.
A Szervező fenntartja a jogot arra, hogy a nyeremények átadásáról a médiában (sajtó, televízió
stb.) beszámoljon, illetve a nyereményt nyilvános program keretében adja át a nyertesnek,
melynek során kép és videó anyag is készülhet. Ennek során a nyertesek neve, képmása a
médiában, valamint más promóciós- és reklámcélokat szolgáló audio-, fotó- és videó
anyagokban megjelenhet.
5. A nyereményjátékból való kizárás
A nyereményjátékban nem vehet részt, illetve abból kizárásra kerül az a lakossági
fogyasztónak minősülő természetes személy, aki a jelen részvételi- és játékszabályzat
feltételeit akár teljes egészében, akár bármely rendelkezése tekintetében nem fogadja el vagy
azzal kapcsolatosan kifogást emel.
A nyereményjátékban nem vehet részt, illetve abból kizárásra kerül az a lakossági
fogyasztónak minősülő természetes személy, aki a 6. pontban meghatározottak szerint
személyes adatai jelen nyereményjátékkal összefüggő bármilyen jellegű kezelése,
továbbítása, felhasználása ellen bármilyen formában tiltakozik.
A nyereményjátékban nem vehet részt, illetve abból kizárásra kerül az a lakossági
fogyasztónak minősülő természetes személy, aki a sorsolás időpontjában nem rendelkezik az
NKM Áramszolgáltató Zrt.-vel érvényesen létrejött és hatályos Egyetemes szolgáltatás
keretében történő villamosenergia-vásárlási szerződéssel, illetve a promóciós időszakban
érvényesen létrejött és hatályos szerződésének felmondását kezdeményezi.
A nyereményjátékban nem vehet részt, illetve abból kizárásra kerül az a lakossági
fogyasztónak minősülő természetes személy, aki 2019. március 18. napja előtt már
rendelkezett az NKM Áramszolgáltató Zrt.-vel érvényesen létrejött és hatályos Egyetemes
szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárlási szerződéssel.
Az a Játékos, akinek a sorsolás időpontjában 30 napon túl fennálló áramszámla tartozása van,
vagy előrefizetős mérővel rendelkezik az NKM Áramszolgáltató Zrt.-nél, kizárásra kerül a
játékból.
6. Adatkezelés és adatvédelem
A nyereményjátékban résztvevő Játékos a 2. pontban részletezett bármilyen formában történő
Egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárlási szerződéskötéssel és a
jelen részvételi- és játékszabályzat elfogadásával hozzájárul személyes adatainak a jelen
nyereményjáték lebonyolítása céljából, a jelen részvételi- és játékszabályzat szerinti körben
történő Szervező általi kezeléséhez, felhasználásához és a Lebonyolító részére történő
továbbításához, továbbá hozzájárul a 4. pont szerinti esetekben képmásának nyilvánosságra
hozatalához is, figyelemmel a Ptk. 2:48. § (1) bekezdésben foglaltakra.
A nyereményjátékkal összefüggő adatkezelésre a
https://www.nemzetikozmuvek.hu/Adatvedelem/adatvedelmi-tajekoztatok/adatvedelmitajekoztatasok alatt található Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak az irányadóak.
A Szervező és a Lebonyolító a nyereményjáték során tudomásukra jutott adatokat bizalmasan
kezelik.
Amennyiben az Egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárlási
szerződést kötő lakossági fogyasztónak minősülő természetes személy nem fogadja el a jelen
részvételi- és játékszabályzatot, nem adja hozzájárulását személyes adatainak a jelen
nyereményjáték lebonyolítása céljából, a jelen részvételi- és játékszabályzat szerinti körben
történő Szervező általi kezeléséhez, felhasználásához és a Lebonyolító részére történő
továbbításához, a nyereményjátékban nem vesz részt.
7. Egyéb kikötések
A nyereményjáték szervezése, lebonyolítása, illetve az abban való részvétel a jelen részvételiés játékszabályzat szerint történik.
Amennyiben a részvételi- és játékszabályzat valamely kérdést nem szabályoz, úgy a hatályos
jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A Szervező fenntartja magának a jogot, hogy a részvételi- és játékszabályzatot indokolás
nélkül megváltoztassa.
A Szervező a részvételi- és játékszabályzat módosítását a www.nkmaram.hu weblap
termékek, szolgáltatások – online megoldások menüpontjában teszi közzé.
A nyereményjátékban való részvétel önkéntes.
A nyereményjátékban résztvevő Játékos minden további jogcselekmény nélkül,
automatikusan, feltétel nélkül elfogadja a jelen részvételi- és játékszabályzat feltételeit.
A Szervező kifejezetten kiköti, hogy a Ptk. 6:121. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra
is figyelemmel a jelen nyereményjátékból eredő követelések bírósági úton nem
érvényesíthetők.
Szervezőt a vásárlási utalványokon vásárolt termékekért, azok minőségéért, hibáiért, a
teljesítésért, stb. semminemű felelősség nem terheli, Szervező ezzel kapcsolatban
mindennemű felelősségét kizárja.
A nyereményjátékban való részvétellel a Játékos kijelenti, hogy elolvasta, megértette és
feltétel nélkül elfogadja a jelen részvételi- és játékszabályzat feltételeit.

Gyászhír érkezett, elhunyt a fiatal műsorvezető! Riasztották a mentőket, de már nem tudtak segíteni rajta!!!

Gyászhír érkezett, elhunyt a fiatal műsorvezető! Riasztották a mentőket, de már nem tudtak segíteni rajta!!!

Gyászhír érkezett, elhunyt a fiatal műsorvezető
Riasztották a mentőket, de már nem tudtak segíteni rajta

A CNN korábbi műsorvezetőnője  Soni Methu, Afrikába utazott, hogy feltárja az ottani kultúrát. Egy hotelben tartózkodott Kenyában, amikor erős hasfájás tört rá. Nem sokkal később összeesett. Mentőt hívtak hozzá, de a kórház felé útközben elhunyt.

A CNN csatorna így nyilatkozott:

Mindannyiunkat megrázott korábbi kollégánk és barátunk hirtelen és tragikus halála. A szívünk a családjával és barátaival van!

9 millióra pályázhatnak a magyarok!

A női vállalkozók segítésére indította el pénteken a Hiventures kockázati tőkealap Startupher programját, amelyben a sikeres pályázók ötleteik megvalósításához 9 millió forintos inkubációs befektetésben részesülnek – közölte a Hiventures kockázati tőkealap az MTI-vel.

A programra a startupoknál dolgozó, saját vállalkozást működtető vagy annak beindításán még csak gondolkodó, illetve a munka világába hosszabb szünet után visszatérő nők jelentkezhetnek április 19-ig.

A közlemény szerint a beérkezett projekteket átnézik, a kiválasztott pályázatokat beküldők májusban részt vehetnek egy ingyenes, kétszer egynapos képzésen, ahol a Women Startup Competition szakértőitől tanulhatják meg azokat az ismereteket, amelyek a vállalkozási ötleteik megvalósításához szükségesek. Példaként az üzleti modell megalkotását, a pénzügyi tervezést említették.

Kiemelték, a képzést követően a jelentkezőknek be kell mutatniuk ötleteiket a Hiventures nyílt befektetési bizottsági ülésén, csak így nyerhetik el a kockázati tőkealap 9 millió forintos inkubációs befektetését. A cég minden támogatásra érdemes pályázónak biztosítja ezt a befektetést.

A programmal a Hiventures a női vállalkozások térnyerését akarja segíteni, ugyanis a Hiventures portfóliójába tartozó 193 startupból is mindössze 4 olyan van, amelyben kizárólag hölgyek tevékenykednek. A vegyesen férfiak és nők által alapított vállalkozásoknál némileg jobb a helyzet, 56 ilyen vállalkozás működik. A cégalapítók nemek szerinti összetételét elemezve pedig kiderül, hogy a Hiventures által segített 532 cégalapítónak mindössze 14 százaléka hölgy – olvasható a cég közleményében.

Az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures, Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb kockázati tőkealapjaként, európai uniós és saját forrásból, közel 66,1 milliárd forintnyi tőkével segíti a magyar innovatív vállalkozásokat és startupokat inkubációs, magvető és növekedési befektetési életszakaszokban. Ebben a folyamatban szakmai támogatói a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.(MTI)

Pár órája tették közzé az MTI közleményt : Halálos betegség ütötte fel a fejét Magyarországon!

Pár órája tették közzé az MTI közleményt : Halálos betegség ütötte fel a fejét Magyarországon!

Ismét megjelent a kanyaró Magyarországon

Még februárban tette közzé az Egészségügyi Világszervezet friss adatait a kanyarójárványról. Akkor pozitív példaként említették Magyarországot, mert a világon nálunk a legjobb az átoltottság. A fertőzés azonban most hazánkat is elérte. A szombathelyi Markusovszky Kórházban a napokban látogatási tilalmat rendeltek el kanyarógyanús megbetegedés miatt. Kérdés, sikerül-e megállítani a betegség terjedését.

A szombathelyi kórház tájékoztatása szerint egy Kazahsztánban dolgozó férfit vettek fel még március 30-án a kórházba,
akinél a vizsgálatok kanyarót igazoltak.

A beteget – aki már gyógyultan távozott az egészségügyi intézményből – elkülönítve kezelték, mindenkit beoltottak, aki ellátása során érintkezésbe kerülhetett vele, ennek ellenére az egyik betegszállító belázasodott, ezért most őt ápolják.

Látogatási tilalmat rendeltek el

A betegszállítónál még nem sikerült igazolni a fertőzést, a lázas állapot oka lehet a védőoltásra adott immunválasz is. A kórház hangsúlyozta, a legnagyobb óvatosság elvét követve, folyamatosan együttműködnek a Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályával, velük együtt hozzák meg a szükséges döntéseket. A megelőző intézkedések egyike, hogy látogatási tilalmat rendeltek el az infektológiai osztályon.

A kanyaró napjainkban egy emelkedő esetszámot mutat a világ számos országában – jelentette ki Rusvai Miklós virológus az M1 Ma este című műsorában. Véleménye szerint ennek egyik oka, hogy a legtöbb országban csökkent az átoltottság.

A kanyaró önmagában egy viszonylag egyszerűen megelőzhető betegség, hiszen ha valaki beoltja magát ellene, egész életében immunis lesz a betegségre. A szakértő szerint a probléma itt abban rejlik, hogy a vakcinázással kapcsolatban számos tévhit van jelen a köztudatban. Sok szülő pedig elhiszi ezeket az áltudományos eszméket, ezért a gyerekek beoltását sok országban meg is tagadhatják.

Hozzátette, az Amerikai Egyesült Államokban korábban szintén alacsony volt az átoltottság, de ma már sok városban – például New York egyes negyedeiben – kötelezővé tették a védőoltások beadását. Ugyanakkor az egészségügyi szervezetek adatai szerint sok államban a 70 százalékot sem éri el az átoltottság. Kiemelte, Magyarország esetében az átoltottság 98 százalék körül alakul.

Megjegyezte, egyes országokban a hozzáférhetetlenség jelentette a legnagyobb problémát. Példának említette a dél-szláv háborút, amikor nagyon sok gyermeket nem oltottak be a háborús események miatt. De ide sorolta azokat az eldugottabb hegyi falvakat is, ahová nem jut el a vakcina. Hozzátette, Románia is vakcinahiánnyal szenvedett, ugyanis nem importáltak elegendő oltást számukra.

Az oltások előállítása ugyanakkor nem egy bonyolult folyamat, a probléma itt abban rejlik, hogy mint minden más termék is, ez is pénzbe kerül – fogalmazott. A vakcinagyártó cégek minél nagyobb profitra akarnak szert tenni, sok ország pedig vélhetően gazdasági okok miatt pont a vakcinák beszerzésén spórol.

Az oltásellenesség egyik tévhite az autizmus betegség kialakulása. A hír egy tudományos folyóiratban jelent meg még 25 évvel ezelőtt, amelyet még ma is folyamatosan cáfol a tudományos szakgárda. Rusvai Miklós hozzátette, az autizmus egy születéssel összefüggő betegség, nem az oltás beadásával alakul ki.

Hangsúlyozta, a kanyaró veszélyes betegség, súlyos szövődményei lehetnek azoknál, akik elkapják. Bizonyos esetekben ugyanis vese-, agyvelő- és tüdőgyulladást okozhat, amelyek akár halálos kimenetelűek is lehetnek.

Halálos járványra figyelmeztetik a teljes magyar lakosságot! A legnagyobb veszélyben azok vannak akik 1969 előtt születtek!

Az 1969 előtt születettek egyáltalán nem, a későbbi generációk is csak részlegesen védettek a kanyaró ellen, mivel 1990-ben lecserélték azt a vakcinát, amelyet addig használtak – mondta Almási István, a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház infektológus főorvosa az M1 szombati híradójában.

A főorvos szerint a mostani védőoltás már megfelelő védettséget biztosít, ráadásul a oltást ismétlik kisiskolás és kamasz korban. Ugyanakkor a védettség csökkenhet felnőttkorra, de a betegség kialakulását és a járványt még így is megakadályozhatja – mondta.

A főorvos annak kapcsán nyilatkozott, hogy kanyaróvírus miatt zárlatot rendeltek el a makói kórházban.

Bosnyákovits Tünde az intézkedésről tartott rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta, a kórház tíz munkatársánál jelentkeztek kanyaró megbetegedésre utaló tünetek, közülük ötnél már laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a fertőzést.

Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont Hódmezővásárhely-Makó főigazgatója közölte, a zárlat miatt a makói intézményben új betegeket nem tudnak fogadni, de a már felvett páciensek ellátása garantált. A főigazgató közölte, a zárlattal egy időben látogatási tilalmat is elrendeltek a makói intézményben.

Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgatója korábban közölte, a magyar gyerekek 98 százaléka be van oltva kanyaró ellen, ennek köszönhetően Magyarországon “népességszintű védettség” alakult ki a betegséggel szemben.

Ellenőrizni kell a kanyarófertőzésnek kitett egészségügyi dolgozók oltási dokumentációját!

Ellenőrizni kell a Romániával határos megyékben az egészségügyi dolgozók a kanyarófertőzés ellen is védettséget biztosító oltásának dokumentációját, azokat pedig, akik nem kaptak második oltást, be kell oltani – közölte az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szombaton az MTI-vel azt követően, hogy a makói kórház több dolgozójánál észlelt kanyaró megbetegedés miatt el kellett rendelni az intézmény teljes zárlatát.

A közlemény szerint azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két kanyaró-mumpsz-rózsahimlő (rubeola) elleni MMR-oltás meglétét, a Romániával határos megyékben be kell oltani.

A tisztifőorvosi hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán és kiütések jelennek meg a fején, arcán, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessen időpontot az orvossal, hogy a vizsgálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessen meg például a váróteremben.

A közlemény szerint hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolással összefüggő esetből is csak tizenkettőt jelentettek Magyarországon. A behurcolt esetek következtében másodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személyzet körében nem alakultak ki.

A tisztifőorvosi hivatal közölte, a romániai kanyarójárvány ismeretében behurcolt kanyaró megbetegedésekre folyamatosan számítani kell. A betegellátás első vonalában dolgozók kockázata, hogy kanyarós beteggel találkozzanak, jelentősen magasabb, mint a népesség többi tagjáé.