Áprilistól 2,5 milliót adnak családiház és lakás felújításra!

Új pénzt adnak korszerűsítésre felújításra! Hamarosan 2,5 milliót kaphatsz családi házra, 1,5 millió forintot lakásra! NEM KELL PÁLYÁZNI SEM, CSAK EGY IGÉNYELNI! Ilyen lesz az új támogatás >>>

ÚJ ENERGIAHATÉKONYSÁGI TÁMOGATÁS JÖN! 2,5 MILLIÓT ADNAK CSALÁDI HÁZRA ÉS 1,5 MILLIÓT LAKÁSRA! PLUSZ TÁMOGATÁSKÉNT EZEN FELÜL A CSALÁDI HÁZASOK 1,5 MILLIÓT, A LAKÁSBAN LAKÓK 400 EZRET KAPHATNAK VISSZA AZ ELKÖLTÖTT ÖSSZEGBŐL! ITT VANNAK A RÉSZLETEK >>>

TELJESEN ÚJ, 1,5 MILLIÓ FORINTOS LAKÁSFELÚJÍTÁSI TÁMOGATÁS JÖN A MAGYAR CSALÁDOKNAK! ÍME A RÉSZLETEK!AKÁR 2,5 MILLIÓ FORINT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS FELÚJÍTÁSRA! TELJESEN ÚJ TÁMOGATÁS! NEM KELL PÁLYÁZNI SEM, CSAK EGY IGÉNYELNI! 

ÁFA-visszatérítés, nulla kamatú hitellel és vissza nem térítendő támogatással kombinálva

“Hazai Hatékonyság 2.0” címmel a lakóépületek korszerűsítését ösztönző javaslatcsomagot mutatott be a MEHI közreműködésével a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ), amely egymással kombinálható intézkedéseket javasol, így egyszerre ösztönzi a széles körű lakossági igénybevételt, a tartós rezsicsökkentést, a gazdaságfehérítésen keresztüli költségvetési pluszbevételeket és a nemzeti energiamegtakarítási vállalások teljesülését.

A MÉASZ az energetikai korszerűsítési projekt teljes egészében számlával igazolt összegére javasol utólagos ÁFA-visszatérítést, a családi házaknál maximum 1,5M, társasházi lakóegységeknél pedig 400 ezer forint értékben, amely kiterjedne a legalább 35%-os saját erő esetén az opcionális igényelhető visszatérítendő (VT) támogatásra is. A VT támogatás feltétele, hogy korszerűsítéssel a lakóegység elérje a “CC” (költségoptimalizált) energetikai szintet. Akik fokozott energiahatékonyságú (közel nulla energetikai szintet nyújtó) korszerűsítést végeznének, vissza nem térítendő (VNT) támogatást is igénybe vehetnének maximum 35% intenzitásig, valamint családi ház esetében 2,5M, társasházi lakás esetében legfeljebb 1,5M forint erejéig.

A MÉASZ szakmai partnere, a Magyar Energiahatékonysági Intézet októberi reprezentatív lakossági felmérése a felújítási terveket és szándékokat vizsgálta, amely szerint a háztartások 24%-a korszerűsítene a következő 5 évben. A MÉASZ számítása szerint, amennyiben ezen háztartásoknak csak a fele végezne el egy komplex felújítást a jelenleg egy új építésnél minimálisan elvárt “CC” energetikai szintig, akkor már 2017-ben is több, mint 39.000 darab korszerűsített lakás, és legalább 106,5 Mrd forintnyi nettó beruházási érték jönne létre, továbbá mintegy 9.900 főnyi többlet-foglalkoztatás realizálódna 2016-hoz képest. Mindemellett 20,3 milliárd forintnyi államháztartási többletbevétel is keletkezne – még a javasolt ÁFA-visszatérítés mellett is – a teljesen számlás teljesítéseknek és a plusz foglalkoztatásból eredő befizetéseknek köszönhetően.

A javaslat minimalizálná a pályáztatást. Az ÁFA-visszatérítés engedélyezésére elég lenne egy rövid dokumentáció, az energetikai tanúsítvány és az ÁFA-s számlák benyújtása. A VT és a VNT támogatások kezelését pénzintézeti hálózatoknak javasoljuk kiszervezni, így lehetséges a lakossági tervekhez közelítő bővülés, kezdetben 31, majd 35, a későbbiekben pedig a 40%-os éves növekedéssel számolva.

A lakásállomány korszerűsítésének felpörgetése – számokban
A javaslat megvalósításával a számítások szerint 5 év alatt összesen több, mint 407 ezer lakás korszerűsödhet, amely eddig nem látott mértékű energetikai megújulást hozhatna.

A hazai lakóingatlan állományt tekintve, a lakásállomány 61%-át kitevő 2,688 millió darab családi ház energetikai felújítottsági aránya 28,7%-ra (most: 19%), a hagyományos társasházaké 30,5%-ra (most: kb. 21%), a paneleké 43,5%-ra nőne (most kb. 36%), így az egyes lakóépület szegmensek közötti jelentős felújítottsági különbség is mérséklődne.
Az életminőségi és rezsicsökkentési hozadék mellett országosan is elérhetővé válna 22 petajoule energiamegtakarítás is, amely Magyarország uniós vállalásainak teljesítését nagy mértékben elősegítené.

Háttéranyag
A “Hazai Hatékonyság 2”-ben javasolt három épületenergetikai korszerűsítési intézkedés:

A. Utólagos ÁFA-visszatérítés: a bruttó beruházási költség számlákkal igazolt ÁFA-tartalmának utólagos visszatérítése – családi ház esetében max. 1,5M forint, társasházi lakóegységenként max. 400 ezer forint ÁFA erejéig. Feltétele, hogy az épület energetikai állapota a korszerűsítés nyomán két energiaszintet javuljon.

B. – Visszatérítendő (VT) támogatás, az ÁFA-visszatérítéssel kombinálva, beruházói igény esetén javasolt visszatérítendő (VT) támogatást (azaz nulla kamatú hitelt) 35% önerő esetén felvenni, amennyiben a felújított lakóegység eléri a “CC” energetikai szintet.

C. – Vissza nem térítendő (VNT) támogatás:
azon beruházók, akik a jelenlegi új lakóépületekre minimálisan előírt “CC” szintnél takarékosabb lakásra törekednek, a magas energiahatékonyságot eredményező korszerűsítésekre a fentiek mellett még VNT támogatást is igénybe vehetnének, maximum 35% intenzitásig és legfeljebb 2,5M Ft /családi ház vagy 1,5M Ft/ társasházi lakóegység összegig. Ez esetben a felújított lakásnak vagy családi háznak el kell érnie a “közel nulla” energetikai szintet.

Lehetséges, rugalmas igénybevételi formák:

Csak saját erő, utólagos ÁFA-visszatérítéssel => A
Saját erő (ÁFA-visszatérítéssel) + VT támogatás (nulla kamatú hitel) => A + B
Saját erő (ÁFA-visszatérítéssel) + VT támogatás (nulla kamatú hitel) + VNT támogatás => A+B+C
Saját erő (ÁFA-visszatérítéssel) és VNT támogatás => A + C

A HH2 javaslatcsomag részletes áttekintése:

Pályázatok magánszemélyeknek 2019

Pályázatok magánszemélyeknek 2019

Már az év elejétől nagy számban jelennek meg uniós pályázati kiírások.
Már a jövő év elejétől nagy számban jelennek meg uniós pályázati kiírások, miután a magyar operatív programok többsége várhatóan még ebben az évben megkapja a szakmai jóváhagyást az Európai Bizottságtól (EB) – mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek.

Csepreghy Nándor felidézte: a brüsszeli észrevételek után a tíz operatív program közül nyolcat november 17-én benyújtott a kormány az Európai Bizottságnak. Ezek közül az elsőt, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot (RSZTOP) már elfogadták, és a testület jelzése alapján várhatóan a benyújtott programok többsége még az idén szakmai jóváhagyást kap.
 
“Olyan pályázók nyerhetnek támogatást, amelyek az ipari termelés növelésével, exportképest termékek piacra juttatásával, illetve új munkahelyek létrehozásával hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.”

A 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodás dokumentumait szeptember 11-én írta alá az Európai Bizottság Magyarországgal; az operatív programok a részleteket, az egyes területek támogatási céljait, prioritásait, forrásait vázolják fel.
 
A helyettes államtitkár elmondta: a jövő év elején két operatív programot kell még benyújtani. A Vidékfejlesztési Program (VP) esetében szinte minden tagállam január-februárban teszi meg ezt a kötelezettségét, a halgazdálkodási program esetében pedig még hiányzik az az európai uniós jogszabálycsomag, ami lehetővé tenné a beadást. A vállalkozói szektornak elsődleges a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), ennek szakmai elfogadása a bizottság jelzése szerint megtörténhet az idén – közölte. Az első kilenc pályázatot az operatív programok jóváhagyása előtt, a magyar költségvetés kockázatára kiírták.

Már ezeknél a kiírásoknál is megjelent az a fontos szempont, hogy olyan pályázók nyerhetnek támogatást, amelyek az ipari termelés növelésével, exportképest termékek piacra juttatásával, illetve új munkahelyek létrehozásával hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, hozzátéve, hogy a már kiírtak közül várhatóan több pályázat eredményhirdetése is megtörténik január közepéig.
 
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az operatív programok véglegesítése után, 2015 elejétől több százmilliárd forint értékben írnak ki pályázatokat az illetékes minisztériumok. Ennek menetrendje hamarosan, a teljes 2015-ös évre megismerhető lesz. A kormány nyilvánosságra hozza, hogy mely konstrukciók esetében mikor hirdet pályázatokat, milyen felhívásokat hirdet meg, így kalkulálható lesz az indulni szándékozóknak, hogy az év melyik részében milyen támogatási lehetőség nyílik meg – hívta fel a figyelmet Csepreghy Nándor.
 
A helyettes államtitkár elmondta: várhatóan az elsők között írják majd ki a kis- és középvállalkozások (kkv) technológiai fejlesztéseihez, illetve beruházásaihoz kapcsolódó pályázatokat, az energetikai pályázatokat, amelyek a megújuló energiaforrások térnyerését támogatják, az infokommunikációs pályázatokat, valamint a kutatás-fejlesztési és az innovációs pályázatokat.
 
Csepreghy Nándor utalt arra is, hogy az előző, 2007-2013-as uniós költségvetési időszakhoz képest az új hétéves ciklusban kevesebb pályázat jelenik majd meg, de a kormány szándéka szerint ezek komplexebbek lesznek a korábbiaknál, egy kiírás keretében lehet majd az összefüggő, egymást erősítő projektekre pályázni.