Túlóra és Bérpótlék 2019
A bérpótlékok a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illetik meg, és azok az alábbiakban részletezett munkavégzés esetén állapíthatók meg.
A Munkatörvénykönyv alapján a munkavállaló az alábbi bérpótlékokra lehet jogosult:
műszakpótlék,
éjszakai pótlék,
vasárnapi pótlék,
munkaszüneti napi pótlék,
a rendkívüli munkavégzés pótléka,
pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés pótléka,
készenlét, ügyelet esetén járó pótlék.
Műszakpótlék
Ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete rendszeresen változik, a 18-06 óra közötti időtartamban történő munkavégzéskor 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. 
Rendszeres változás azt jelenti, hogy havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van, például két héten keresztül 14 órakor, míg a következő két hétben 22 órakor kezdődik a munkavégzése.
Éjszakai pótlék
Az éjszakai pótlék a munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – az éjszakai munkavégzés esetén jár, aminek feltétele, hogy a munkavégzés időtartama meghaladja az egy órát.
A fenti feltételek teljesülése esetén 15 százalékos mértékű éjszakai bérpótlék jár.
Vasárnapi pótlék
Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék, azaz vasárnapi pótlék jár,
ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésére kötelezhető és erre több műszakos tevékenység vagy a készenléti jellegű munkakörben kerül sor, illetve a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történik;
a rendkívüli munkaidőre a fenti 1. pontban foglalt esetekben, valamint akkor, ha a munkavállaló a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető, pl: bankban alkalmazott munkavállalóknak elrendelt vasárnapi munkavégzéskor, vasárnapi pótlék jár.
A fenti szabály alkalmazásához szükséges annak ismerete, hogy a munkavállaló vasárnapi munkavégzése, mikor minősül rendes munkaidőnek. A Munkatörvénykönyv erre tekintettel meghatározza, hogy milyen esetekben osztható be a munkavállaló vasárnapra, mint rendes munkaidőre. Ezek a következők:
a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
az idényjelleggel,
a megszakítás nélkül,
a több műszakos tevékenység keretében,
a készenléti jellegű munkakörben,
a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
külföldön történő munkavégzés során,
a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál, valamint
a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között foglalkoztatott munkavállaló.
2018. március 17-én elfogadta azt a Magyar Országgyűlés azt a Munkatörvénykönyv módosító javaslatot, hogy azoknak a kereskedelmi alkalmazottaknak, akik olyan üzletben dolgoznak, amely – a vasárnapi kereskedelmi munkavégzésről szóló új szabályok alapján – csak az adventi vasárnapokon és az adott év egy tetszőleges vasárnapján nyithat ki, ezekre a napokra 100 százalékos pótlék jár.
Munkaszüneti napi pótlék
A munkavállalónak munkaszüneti napon történő munkavégzésekor 100 százalék bérpótlék jár.
Munkaszüneti napok a következők:
január 1.,
március 15.,
húsvéthétfő,
május 1.,
pünkösdhétfő,
augusztus 20.,
október 23.,
november 1. és
december 25-26.
Munkaszüneti napi pótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnapon, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzéskor is.
Rendkívüli munkavégzés pótléka
A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár
munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
munkaidőkereten felül vagy
az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.
Azaz, ha a munkavállalónak „túlórát” rendel el a munkáltató, akkor a munkaidőn felüli munkavégzésre tekintettel 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő illeti meg a munkavállalót.
Pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés pótléka
A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
Készenlét, ügyelet esetén járó pótlék
Készenlét esetén a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Készenlét esetén 20 százalék bérpótlék jár.
A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét, ez az ügyelet. Ügyelet esetén 40 százalék bérpótlék jár, de ha a munkavégzés tartama nem mérhető, 50 százalék bérpótlék jár.
Megjegyzés:
A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét
általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával,
rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével
kell osztani. Például ha a munkavállaló havi alapbére 400 000 forint. 16 óra éjszakai munkavégzés esetén az éjszakai pótlék mértéke: [(400 000 forint : 174 óra) X 15% ]X 16 óra
Külön rendelkezik a Munkatörvénykönyv arról, hogy a felek a munkaszerződésben
a bérpótlék helyett, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.
