Nyugdíjkorhatár 2022:
így változik a női és a férfi nyugdíjkorhatár 2022 január 1-től!
Fenntarthatatlan a jelenlegi nyugdíjrendszer, ezért egy, a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján ismertetett pontrendszer úgy módosítaná, hogy a nyugdíj korhatára és összege is függjön a felnevelt gyermekek számától – írja az index.hu
A jelenlegi, folyó fizetésen alapuló nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban hat különböző problémát emeltek ki az előadók a nyugdíjkorhatár megállapításánal. Ezek a következők:
- A rendszer alapja a jövő nemzedék járulékfizetési képessége. Bár az alkotók magyarázata arról szólt, hogy a jelen nemzedék járulékfizetési képességére épül.
- Miután garantőrként az államot állították a rendszer mögé, gyakorlatilag semmilyen tartalék nem áll a rendszer mögött.
- A nyugdíjak mögött implicit államadósság áll. Ez azt jelenti, hogy nominálisan ugyan nem jelenik meg adósságként az összeg. De az állam a nyugdíjak fizetésére hiteleket felvesz.
- Ebben a rendszerben keverednek a biztosítási és a szolidaritási elemek. Abban a reményben fizetik az aktuális aktív dolgozók járulékaiból az aktuális nyugdíjakat, hogy amikor a mostani aktívak nyugdíjba mennek, őket is eltartják majd az akkor aktív dolgozók.
- További probléma, hogy a népesség folyamatos növekedését feltételezi. Elméletileg a termelékenység emelkedése miatt nem kellene gondot jelentsen a népesség csökkenése sem.
- Ráadásul lényegében az 1970-es évektől létező nyugdíjrendszer működése vezetett oda, hogy a gyerekszám csökkenni kezdett, tekintve, hogy anyagilag nem éri meg gyermeket vállalni. A rendszer tehát gyakorlatilag saját maga alatt vágta és vágja a fát azóta is
– hangzott Banyár Józsefnek, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárának ismertetése.
Más is a nyugdíjkorhatárral foglalkozik:
A szintén a Corvinuson tanító Kovács Erzsébet statisztikával ismertette a folyamatot. Az adatai szerint míg 1999 és 2019 között látványosan csökkent a szülőképes korú nők aránya, az ötven év felettieké és a nyugdíjaskorúaké körülbelül ugyanilyen arányban nőtt. Tehát a befizetéseket jelentősen kellene növelni ahhoz, hogy fedezni lehessen a nyugdíjakat.
További súlyos probléma, hogy a családonkénti átlagos gyermekszám csak minimálisan növekszik, 1,42–1,55 közötti értéke messze elmarad a szükséges 2,1-től.
A beszámolóban ismertetett prognózis szerint ráadásul a tendencia folytatódhat, és 2030-ra tovább csökken a szülőképes korú nők száma. Hatalmas hibája a rendszernek az is, hogy bár az aktív dolgozók befizetett járulékaira épül, a humántőke megtérülését elszakítja annak létrehozásától, tehát a gyermeket közjószágnak tekinti.
Megoldást az jelenthetne, ha nem szakítanák el a humántőke megtérülését annak létrehozásától, magyarul: ha figyelembe veszik, ki hány gyermekkel járul hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, ennek arányában befolyásolva a kiutalt nyugdíj mértékét. A végső finanszírozóvá ezáltal gyakorlatilag maga a felnevelt gyermek válna.
A konferencián ismertetett rendszer szerint egyfajta pontozás alapján döntenének a nyugdíj összegéről, amelyben pontokat kapnának a felnevelt gyermekek számának függvényében.
A rendszer következményeként adódik, hogy a gyermektelenek nyugdíja jóval alacsonyabb lenne, vagy pedig meg kellene emelni a nyugdíjkorhatárukat. Azonban így létrejönne egy nyugdíjpillér, ahová a munkába állástól kezdve fizetnének az emberek meghatározott összeget, s ebből finanszíroznák a normál és a megemelt nyugdíjkorhatár közötti időszakot a gyermektelenek számára.
A konferencia résztvevői úgy vélik, mindezzel megakadályozható lenne annak a problémacsoportnak az újratermelődése, ami a jelenlegi nyugdíjrendszert fenntarthatatlanná teszi. A Korábbi cikkünk itt érhető el!